With its play on words, Vice Verses, the title of Switchfoot’s new album, coherently suggests the album’s theme: everything has two sides. “Every blessing comes with a set of curses,” singer-guitarist Jon Foreman sings on the title track, all the while wondering if “there’s a meaning to it all.” That theme runs through the album’s 12 songs and is even reflected in the album’s black and white cover.
“The whole thing is about polarity,” says Foreman. “We wanted to write about the polarity of what it means to be human, the lights and darks. I’m always intrigued by the tension that exists between life and death. When making Hello Hurricane, there was a graveyard right by the hotel we were staying at while we were mixing it, and I spent a little bit of time there each morning walking through and sorting it out…really Vice Verses started there. This record is as much about loss as it is about what we still have while we’re living.”
One example of that quest for meaning includes the Foo Fighters-like “Afterlife,” in which Foreman contemplates mortality. There are plenty of other good examples, too. In the ballad “Thrive,” he muses, “Am I myself, or am I dreaming?” Foreman starts the hard-rocking, anthem-to-be “Dark Horses,” by admitting, “I’ve made my mistakes.” And in “Souvenirs,” he practically channels U2’s Bono as he croons, “Nothing lasts forever.” But the one track that will really throw fans for a loop is “Selling the News,” a Beck-like song with a hip-hop beat that finds Foreman performing spoken word.
A szójáték, ami a Switchfoot új albumának címe, azaz Vice Verses, arra utal: mindennek két oldala van. „Minden áldás egy sor átokkal jár” – énekli Jon Foreman énekes-gitáros a címadó dalban, közben azon elmélkedve, hogy „van-e mindennek valami jelentése”. Ez téma fémjelzi az album 12 nótáját, sőt még a fekete-fehér borító is erre utal.
„Az egész a polaritásról szól.” – mondja Foreman. „Az emberi lét polaritásáról akartunk írni, mi fehér és mi fekete. Az élet és halál közötti feszültség mindig is lenyűgözött. A Hello Hurricane keverésekor egy olyan hotelben szálltunk meg, ami mellett egy temető volt, én pedig minden reggel sétáltam ott egyet, gondolkoztam… valójában a Vice Verses ott kezdődött. Az album legalább annyira a veszteségről, mint arról szól, ami még előttünk van az életben.
Egy jó példa erre a Foo Fighters-féle „Afterlife”, amiben Foreman a halandóságról elmélkedik. Sok jó példa van erre még. A „Thrive” című balladában azon tűnődik, hogy „Magam vagyok, vagy csak álmodom?”. Aztán a kemény rockos, majdani himnusszá avanzsáló „Dark Horses”-t kezdi úgy, hogy beismeri: „Hibáztam már”. Végül a „Souvenirs”-ben a U2-s Bono-t idézi meg, ahogy azt dúdolja, hogy „Semmi sem tart örökké”. De az a nóta, ami biztosan elnyeri a rajongók tetszését a „Selling the News” lesz, egy Beck-féle nóta, hip-hop alappal, amiben Foreman szaval.
